A hagyaték átadása
A közjegyző végzéssel határoz a hagyaték örökösök részére történő átadása tárgyában. A végzésben a közjegyző határoz a hagyatéki eljárás során kirendelt ügygondnok költségeinek, valamint a hagyatéki eljárás során felmerült egyéb költségeknek megállapítása és viselése felől.
A hagyaték átadása tárgyában hozott, valamint a költségek viselése felől rendelkező végzés közlése mindíg kézbesítés útján történik, akkor is ha a végzést a közjegyző az érdekeltek előtt kihirdette.
Ha a hagyatékra csak egy örökös jelentett be igényt és a rendelkezésre álló adatok szerint másnak a hagyatékra igénye nincs, az örökösök között öröklés kérdésben nincs vita, a hagyatéki tárgyalás után a közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal átadja az örökösöknek.
Az öröklési illetéket nem kell megfizetni abban az esetben az örökösnek, ha a hagyaték más örökös részére ingyenesen átengedésre kerül.
A vitas hagyaték átadása
Ha a felekre eső rész vagy annak mértéke vitás, a hagyatékot teljes hatállyal csak abban az esetben lehet átadni, ha az igénylő kötelesrészének kielégítését nem természetben igényli és a hagyaték egésszének átadásához hozzájárul. Ilyen esetben a kötelesrészt az érdekeltek által közösen megállapított biztosítéki összeg erejéig a hagyatéki ingatlanokon jelzálogjog bekebelezésével kell biztosítani. A hagyatékot teljes hatállyal, a házastárs haszonélvezeti jogával terhelten kell átadni akkor, ha az érdekeltek között csak a túlélő házastárs haszonélvezeti joga, vagy annak terjedelme vitás. Ilyen esetben bírósághoz kell fordulni.
Az örökös birtokba veheti a neki ideiglenesen átadott ingó vagy ingatlant és azt használhatja, (a birtokbavétel a készpénzre és értéktárgyakra nem terjed ki), de nem idegenítheti el és meg nem terhelheti azt, hogy az ideiglenes hagyatékátadás teljes hatályúvá vált, hivatalból végzéssel kell megállapítani.
Ha a bíróság végleges határozata az ideiglenes hatályú átadó végzéstől eltér, a közjegyző a bírósági határozattal nem rendezett igények tekintetében teljes hatályú átadó végzést hoz. Ha a bíróság minden igényt rendezett, a közjegyző a hagyatéki eljárást befejező végzésében feljegyzi.
A vitás hagyatékot a törvényes örökösnek kell átadni függetlenül attól, hogy kinek a birtokában van. Minden más vitát a rendelkezésre álló adatok alapján kell eldönteni és a hagyatékot a döntéshez képest kell ideiglenesen átadni.
A vitás ingóságokra vonatkozó igényüket a törvény rendes útján érvényesíthetik, ha vita alakult ki az örökösök között. Az ingatlan-nyilvántartásban az elhunyt tulajdonaként bejegyzett ingatlant csak abban az esetben lehet a hagyatékból kihagyni, ha az ingatlan tulajdonjogára igényt tartó személy igényét az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre megfelelő okirattal, bírói vagy államigazgatási határozattal igazolja, illetőleg ha a közjegyző által engedélyezett határidő alatt a tulajdonjogot javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik.
A túlélő házastárs igényei
Ha a túlélő házastárs vagyonközösség jogcímén igényt tart az ingatlan-nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett ingatlanra és ezt az örökösök elismerik, az igényelt ingatlant vagy ingatlanrészt a hagyatékból ki kell hagyni. Ebben az esetben meg kell állapítani, hogy az igény jogos-e az ingatlan vagy ingatlanrész vagyonközösségre, a túlélő házastársat megilleti-e és a tulajdonjognak a javára történő bekebelezése iránt a hagyatékátadó végzésben intézkedni kell.
Ha a házastárs igényét az örökösök nem ismerik el, a házastársnak igénye per útján érvényesítheti akaratát, ezért a közjegyzőnek megfelelő határidő kell nyújtania a házastársnak. Ha a házastárs igényét az engedélyezett határidő alatt perrel érvényesíti és ezt a közjegyzőnél igazolja, az eljárást a per jogerős befejezéséig függőben kell tartani. Ellenkező esetben a hagyatékot a bejelentett igényre tekintet nélkül teljes hatállyal át kell adni az örökösöknek.
Ha az ingatlan tulajdonosaként az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett személynek azonossága kétséges, a közjegyzőnek az azonosságot meg kell állapítja az ingatlan csak akkor vehető fel a hagyatékba. Ha az azonosság a rendelkezésre állő iratból nem állapítható meg, a közjegyző az azonosság igazolása érdekében az illetékes jegyzőt keresi meg. Az azonosság megállapítását a közjegyző a hagyatékátadó végzésben a földhivatallal közli. A közlés az azonossági bizonyítványt pótolja.
Ha az elhunyt és házastársa az ingatlant a házasságkötést követően vették, a közjegyzőnek a hagyatéki eljárás során a túlélő házastársat és az örökösöket az ingatlan közös, vagy külön-külön vagyoni jellegéről nyilatkozniuk kell és őket az ezzel összefüggésben megillető jogokról tájékoztatnia kell..
A hagyatékátadó végzés kézbesítése
A hagyatékátadó végzést kézbesíteni kell az örökösöknek és az egyéb érdekelteknek, ha kiskorú az örökös vagy gondnokság alatt álló, ismeretlen helyen távollevő személy, vagy méhmagzat van érdekelve, a jegyzőnek.
A hagyatékátadó végzésről értesíteni kell azoknak a törvényes örökösöknek is, akiknek a hagyatéki tárgyaláson nem voltak jelen.
Termelőszövetkezet használatában álló föld öröklése esetében a végzést (jogerőre emelkedése után) a földet használó termelőszövetkezetnek, és az illetékes földhivatalnak is kézbesíteni kell.
A hagyatékátadó végzés jogereje
A közjegyző állapítja meg a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését. A hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének megállapításával egyidőben intézkedni kell a bírói letétben levő készpénz, takarékbetétkönyv és értéktárgyak kiutalása, illetve a más hatóságnál, magánszemélynél őrizetben levő hagyatéki vagyontárgyak kiadása miatt. Ingatlanhagyaték vagy ingóhagyaték esetében akkor, ha öröklési illetéket szabnak ki, a hagyatékátadó végzést jogerőre emelkedés után az illeték kiszabása miatt meg kell küldeni az illetékhivatalnak.
Az ideiglenes hagyaték teljes hatályúvá válik, a közjegyző a teljes hatállyal átadó végzés jogerőre emelkedésével kapcsolatos szabályok szerint intézkedik.
// HORIZONTÁLIS RHIRDETES 01
