A hagyatéki eljárás megindítása
A közjegyző a hagyatéki eljárást megindítja, amennyiben a hagyatéki leltár beérkezett, illetve a nála tett bejelentés alapján, ha magyar állampolgár után belföldön ingatlan vagyon maradt, vagy csak ingóság maradt ugyan, de az ingóság értéke a háromszázezer forintot meghaladja, és a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távollevő személy érdekelt és ezek a körülmények a hagyatéki leltárból vagy a bejelentés alapján megállapíthatók, vagy nincs ismert örökös, vagy az eljárás megindítását az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri, továbbá, ha a bejelentett hagyatéki teher várhatóan meghaladja a hagyatéki vagyon értékét.
A közjegyző az eljárást megszünteti, ha nincs hagyatéki vagyon, vagy a hagyatékhoz tartozó ingóság értéke a háromszázezer forintot nem éri el, illetve a hagyaték csak ingóságokból áll és annak a hagyatékhoz tartozása vitás, feltéve valamennyi esetben, hogy öröklési bizonyítvány kiadását senki sem kérte.
A hagyatéki tárgyalás előkészítése
A hagyatéki tárgyalást úgy kell előkészíteni a közjegyző, hogy megad egy határnapt amin befejezhető; eddig a tárgyalás határnapjáig be kell szerzi az eljáráshoz szükséges adatokat és iratokat.
Ha nem illetékes a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatására, az általa közjegyzői okiratként őrzött végrendeletről a szükséges példányszámban hiteles másolatot küld a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnek, ezt a tényt az eredeti okiratra feljegyzi, a nála letett végrendeletet pedig eredetben küldi meg az illetékes közjegyzőnek. Ha a közjegyző arról értesül, hogy a meghalt személy végrendeletét valamely hatóság, vagy meghatározott személy őrzi, azt a végrendelet ennek a személynek át kell adnia a közjegyzőnek.
A végrendeletet általában a hagyatéki tárgyaláson hirdeti ki, indokolt esetben azonban a tárgyalás előtt is kihirdetheti ebben az esetbenl a kihirdetés helyéről, valamint idejéről az érdekelteket értesíti.
Ha a közjegyző a végrendelet felbontása alkalmával a végrendelettel kapcsolatban valamilyen probléma adódik, arról hivatalos feljegyzést készít.Pl.: Ha a magánvégrendelet keltének helye az okiratból nem tűnik ki, ez olyan aggályt keltő körülmény, amelyről a közjegyző az érdekelteknek tájékoztatást köteles adni. A kihirdetett végrendeletet jól elzárható helyen külön őrzi.
Ha a meghalt személy szóbeli végrendeletet tett, annak tanúit vallomásuk jegyzőkönyvbe felvevétele végett megidézi és erről az érdekelteket értesíti.A tanú halála esetében meg kell állapítani, hogy készített-e a szóbeli végrendeletről írásbeli feljegyzést. Ha ilyen feljegyzés van, azt a közjegyző a kihirdetésre kitűzött határnap előtt beszerzi.A tanúk a szóbeli végrendeletre vonatkozó tanúvallomásukat tartalmazó jegyzőkönyvet aláírják.
Értesíteni kell a végrendelet tartalmáról azokat az érdekelteket, akik a végrendelet kihirdetésénél nem voltak jelen.
Ha a hagyatéki eljárás során örökhagyó kiskorú gyermeke és a túlélő házastársa között érdekellentét áll fenn, a közjegyző megkeresi az illetékes gyámhatóságot. A hagyatéki eljárást felfüggeszteni ez esetben sem lehet, csak a jogszabályban meghatározott esetekben van helye a hagyatéki eljárás függőben.
// HORIZONTÁLIS RHIRDETES 01
