Hagyaték
A hagyatéki tárgyalás megtartása

A hagyaték tárgyalását a közjegyző hivatali helyiségében kell megtartani, vagy ha az eljárás gyors befejezése érdekében, a költségekkel takarékosság miatt vagy egyéb fontos okból a tárgyalásnak más helyen való megtartása mutatkozik célszerűnek, a közjegyző a tárgyalást ezen a helyen is megtarthatja. A közjegyző a meghatalmazott, a gyám és gondnok képviseleti jogosultságát hivatalból köteles kivizsgálni. A tárgyalás megnyitása után meg kell nézni, hogy ki jelent meg a megidézettek közül, a meg nem jelentek kézbesítési bizonyítványa megérkezett-e és a tárgyalásra szabályszerűen meg voltak-e idézve. A tárgyaláson olyan érdekelt is megjelenhet, aki idézést nem kapott.

A hagyaték tárgyalása alapján a hagyaték átadása kérdésében a tényállást hivatalból kell megállapítani. A közjegyző a tényállás megállapítása végett a feleket nyilatkozattételre, az okiratok bemutatására, az értékelésre vonatkozó és egyéb adatok szolgáltatására hívhatja fel, a bíróságoktól, más hatóságoktól okiratokat, iratokat szerezhet be. Ha a hagyatéki eljárás során az derül ki, hogy a hagyatékot eltűnt személynek kell átadni és a holtnak nyilvánítás feltételei fennállanak, az érdekelteket fel kell hívni, hogy az eltűnt személy holtnak nyilvánítását kérjék s annak lefolytatásáig a hagyatéki eljárást függőben kell tartani, ha akadálya nincs, a közjegyző a holtnak nyilvánítási kérelmet jegyzőkönyvbe foglalja és átteszi az eljárás lefolytatása végett az illetékes helyi bírósághoz.

A hagyatéki tárgyaláson az érdekelteknek módot kell adni arra, hogy az örökhagyó végrendeletére észrevételeiket megtehessék.

Az érdemi tárgyalás során a közjegyző először a leltárt ismerteti, esetleg azt maga elkészíti, szükség esetén a beküldött leltárt helyesbíti, vagy kiegészíti, illetőleg kiegészítése iránt intézkedik.

A tárgyaláson meg kell állapítani, hogy kik és milyen jogcímen tartanak a hagyatékra igényt. Meg kell állapítani a törvényes öröklés és az örökhagyó között fennálló rokoni, illetőleg családi kapcsolatot. A hagyatéki tárgyaláson meg kell kísérelni, hogy az örökösök megegyezzenek. Az érdekeltek egybehangzó nyilatkozata, szerint közöttük a hagyatékra nézve vitás kérdés nem áll fenn.

A hagyatéki tárgyalás során a közjegyzőnek különös gonddal kell ügyelnie arra, hogy a kiskorú és a gondnokság alatt álló örökösök érdekei sérelmet ne szenvedjenek. Az ilyen egyezséget, akkor sem hagyhatja jóvá, ha az érdekeltek azt a közjegyző tájékoztatása és figyelmeztetése ellenére is fenntartják. Ilyen esetben az egyezség jóváhagyását meg kell tagadni, és a tárgyalást folytatni kell.

Ha az egyezség érvényességéhez hatósági jóváhagyás, hozzájárulás vagy megerősítés szükséges, az egyezséget a hagyaték átadása tárgyában való határozathozatal előtt az illetékes hatósághoz át kell tenni. Ha a hatóság a jóváhagyást, hozzájárulást, illetve megerősítést nem adja meg, az egyezséget úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna és az ügyben új tárgyalást kell tartani.

Ha az a kifogás merül fel az örökössel szemben a tárgyaláson, hogy az öröklésre érdemtelen, az örökösnek módot kell adni arra, hogy a kifogásra nyilatkozzék.

A hagyatéki tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az örökösök személyére és az örökléssel kapcsolatos egyéb lényeges körülményekre, valamint a hagyaték átadására vonatkozó előadásait. Ezenfelül a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az érdekeltek kérelmeit és egyéb jelentős nyilatkozatait is. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni annak a tájékoztatásnak a megtörténtét, hogy az öröklési illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illetékhivatal állapítja meg. A jegyzőkönyvben szerepelnie kell a felek által becsatolt iratokra és okiratokra is. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy az érdekeltek milyen egyező előadást tettek, milyen vitás kérdés merült fel, létrejött-e a hagyaték átadására vonatkozólag egyezség, és ha a felek nem tudtak megegyezni, melyik fél, milyen igényeket támasztott.

Ha az örökösök az egyezség folytán a hagyatéki ingatlanok tekintetében fennálló tulajdonközösséget megszüntetik, az ingatlan ingatlan-nyilvántartásban történő megosztásához szükséges vázrajzot a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


<<< Előző Következő >>>
// HORIZONTÁLIS RHIRDETES 01 TESZT HIRDETÉS 2

Hagyaték cikkek

  • Haláleset bejelentése
  • A hagyatéki leltár
  • A hagyatéki leltár felvételének helye
  • A hagyaték leltározásának határideje
  • A hagyatéki leltár felvétele
  • Hagyatéki leltár felvétele jegyzokönyvben
  • Biztosítási intézkedések a hagyaték megorzése érdekében
  • A hagyatéki eljárás megindítása
  • A hagyatéki tárgyalás elokészítése
  • Idézés a hagyatéki tárgyalásra
  • A hagyatéki tárgyalás megtartása
  • A hagyaték átadása
  • A vitás hagyaték átadása
  • A túlélo házastárs igényei
  • A hagyatékátadó végzés kézbesítése
  • A hagyatékátadó végzés jogereje
  • A hagyaték átadása tárgyalás nélkül
  • A hagyaték átadása az állam részére
  • Öröklési illeték cikkek

  • Mi után fizetünk öröklési illetéket és mi után nem? Az öröklési illeték tárgya >>>
  • Mennyi örökösödési illetéket kell fizetnünk? Az örökösödési illeték mértéke >>>
  • Végrendelet cikkek

  • Növedékjog, helyettes örökös és a végrendelet: Mi szerepel a végrendeletben? >>>
  • Hogyan néz ki a végrendelet? A magán végrendelet szabályai >>>
  • Öröklés cikkek

  • Ki jogosult örölésre? Milyen sorrendben történik az öröklés? Öröklés sorrendje >>>
  • Mit jelent az öröklés szempontjából a kitagadás? Kitagadás és öröklés >>>